Az alvás — nem csak az egyik legkellemesebb és ellazítóbb oldala az életnek, de az egyik legfontosabb is. Esténként lehunyva a szemünket, lehetőséget adunk a testünknek, hogy feltöltődjön az elmúlt nap valamennyi stressze után.

Az alvás során több millió folyamat zajlik le, amelyek elősegítik az emlékezést, a sejtek pedig helyre állítják a szöveteket, valamint rekonstruálják azokat, amelyeket ébren sértünk meg.

De amikor nem alszunk mindez nem történik meg. Sőt, egy álmatlan éjszaka után fáradtnak érezzük magunkat és nem tudunk összpontosítani; a hosszas alvás nélküli időszakok nagyon súlyos következményekhez vezethetnek az egészségünk terén.

A tudósok elég jól áttanulmányozták, hogy mi történik a szervezet különböző részeivel, ha nem kapja meg a napi nyolc órás alvást. A kutatások azt mutatják, hogy a kialvatlanság számos súlyos és veszélyes betegséget idézhet elő — a ráktól kezdve a cukorbetegségig.

Íme néhány betegség, amely az alváshiány miatt alakulhat ki.

1. Alzheimer-kór

A Johns Hopkins  Egyetem által 2013-ban végzett kutatás kiderítette, hogy a kialvatlanság okozhat Alzheimer-kórt és felgyorsíthatja  a lefolyását is. Ezt a kutatást egy előző kutatás eredménye ihlette meg,  amely azt mutatta, hogy az alvás elengedhetetlen az agy számára az „agyi hulladékok” megszabadulásához — szemétlerakódások, amelyek felhalmozódhatnak és demenciához vezethetnek.

Megvizsgálva 70 felnőtt résztvevőt  53 és 91 kor között, a kutatók felfedezték, hogy azoknál, akik rossz alvásra panaszkodtak, a tomográfia nagyobb mennyiségű béta-katotin lerakódást mutatott az agyban.

Az úgynevezett  «ragacsos lepedékek» — az Alzheimer-kór jellemző tünete, ezért a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az alváshiány megakadályozza az „agyi hulladékok”  kijutását az agyból.

2. Elhízás és cukorbetegség

A cukorbetegség és az alváshiány közötti kapcsolat már régóta ismert, de a Chicagoi Egyetem nemrégiben végzett kutatása kiderítette, hogy a kialvatlanság elhízást válthat ki, amely cukorbetegség kialakulásához vezethet.

Figyelembe véve, hogy a zsírsavak szintje a vérben befolyással lehet az anyagcsere gyorsaságára és arra, hogy az inzulin képes legyen szabályozni a cukor szintet a vérben, a tudósok megvizsgálták a kialvatlanság hatását a zsírsavak felgyülemlésére.

Elemezve 19 férfi alvásrendszerét, a kutatók kiderítették, hogy azoknál, akik mindössze négy órát aludtak három éjszaka folyamán, 4.00-től 9.00-ig emelt zsírsav szint volt megfigyelhető a vérben.  Ez pedig 15–30%-kal magasabb, mint azoknál, akik 8,5 órát aludtak minden éjszaka.

Emellett kiderült, hogy az emelt szintű zsírsav mennyiséget megnövekedett inzulin rezisztencia kísérte, ami szintén tipikus tünete a cukorbetegségnek. Azoknál, akik rendesen aludtak, nem voltak elhízás és cukorbetegség tünetei

3. Szív- és érrednszeri megbetegedések

A szív- és érrednszeri megbetegedéseket már régóta kapcsolatba hozzák a kialvatlansággal, de egy új kutatás,  amelyet az  Euro Heart Care-on mutattak be (az Európai Kardiológiai Társaság évi Kongresszusa), az egyértelmű összefüggés bizonyítékait tárta fel. Figyelemmel kísérve 657 orosz férfit 25–64 év között 14 év folyamán, a tudósok kiderítették, hogy a szívrohamot átvészelők majdnem kétharmada  emellett alvászavarban is szenvedett.

Sőt, azoknál a férfiaknál, akik a rossza alvásra panaszkodtak, a miokard infarktus kockázata  (szívroham, amely közben elhal  a szívizom) 2,6-szor magasabb volt, a szélütésé pedig —1,5-ször.

4. Öngyilkosság

Ez sokkoló lehet, de egy 2014-ben végzett kutatás összefüggést mutatott a felnőttek körében történő öngyilkosságok fokozott gyakorisága és a kialvatlanság között, az anamnézisben sezreplő depressziótól függetlenül.

Egy  10-éves kutatás során, amelyet a Stanfordi  Orvostudományi Egyetem kutatói végeztek, 420 középkorú és idős résztvevőt vizsgáltal meg. Sajnos, ezekből 20-an, akik alvászavarban szenvedtek, öngyilkosok lettek. Ebből kiindulva, a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy azoknál az embereknél, akiknek rendszeres problémáik vannak az alvással,  az öngyilkosság valószínűsége  1,4-szeresére nő.

Különösen veszélyeztetett csoport ebben a tekintetben, a tudósok szerint – a fehér férfiak 85 év fölött. Véleményeikben az öngyilkosság emelt szinte alváshiánnyal magyarázható, az egészség korszövődményei és a stressz miatt.

5. Fekélyes vastagbélgyulladás

A fekélyes vastagbélgyulladást — a bél gyulladásos megbetegedése, amely a nyelőcső nyálkahártyája fekélyeiben nyilvánul meg, — valamint a Crohn betegséget is kiválthatja az alváshiány, valamint a túlzott alvás,  a 2014 –ben végzett kutatás szerint.

A Massachusettsi Kórház kutató kiderítették, hogy a normális alvás mennyiség elengedhetetlen az emésztő rendszer gyulladásos reakcióival való harcban, amelyek gyakran válnak a két fent említett megbetegedés okává.

Megvizsgálva a nőket, amelyek 1 (1976-től) és 2 (1989 -től) kutatásokban vettek részt, a tudósok rögzítették a  fekélyes vastagbélgyulladás fokozott kockázatát az alvás időtartamának csökkenése mértékében (hat óra és kevesebb).

Más részről, a fokozott kockázat megfigyelhető a túlzott alvás esetében is – több mint 9 óra, amiből azt lehet levonni, hogy a gyulladásos folyamatok megelőzésének ablaka eléggé szűk, és meghatározott alvás mennyiséget igényel.

Ez a reakció csak a felnőtt nőknél volt kiderítve, de a  fekélyes vastagbélgyulladás fokozott kockázata az alváshiány miatt semmi képpen sem függött már tényezőktől: kor, súly, dohányzás és alkohol fogyasztás.

6. Prosztatarák

A 2013-ban végzett kutatás, amely a  «Cancer Epidemiology, Biomarkers and Prevention» folyólapban volt közzétéve, azt mutatta, hogy az alvászavarban szenvedőknél elterjedtebb és súlyosabb a prosztatrák.

Figyelemmel kísérve  2 425 izlandit 67 és 96 éves kor között 3–7 év folyamán, a kutatók kiderítették, hogy 60-százalékkal nő a prosztata rák kialakulásának kockázata azoknál, akik nehezen tudtak elaludni. Sőt, az alvás zavarban szenvedőknél gyakrabban lehetett megfigyelni a prosztata rák késői stádiumát.

A tudósok azt feltételezik, hogy ez a melatoninnal áll összefüggésben (az alvás szabályozásának hormonja). Adataik szerint, a melatonin magas szintje megakadályozza a daganatok kialakulását, míg az alacsony szintje, amelyet  a túlzott mesterséges fény idéz elő (az alvászavar ismert oka), gyakran kombinálódik a daganatok agresszív növekedésével.

Ezért olyan fontos rendesen aludni! 

A tudósok bebizonyították, hogy egy modern ember kevesebbet alszik. Érdemes odafigyelni erre az aspektusra az életedben, és kiegyensúlyozni az alvási rendedet.