Gyermekkorunkban alvás előtt legendákat és mítoszokat olvastak neked, e most felnőttél és eljött az ideje, hogy tisztázd a mítoszokat az alvással kapcsolatosan.
№1 mítosz: BECSUKTA A SZEMED — ÉS KIKAPCSOLTÁL
Nem, csak akkor kapcsolsz ki, amikor a szemedre érmét tesznek. Amíg élsz, még az alvás is – egy tevékenységi forma. Vagy két forma, mivel az alvásnak két fázisa van: lassú és gyors alvás.
A szundikálás, az azt követő felszínes alvás és az ezt váltó mély – ez a lassú alvási fázis. Ebben egy mobiltelefonra hasonlítasz, amelyet az aljzathoz csatlakoztattak: fekszel és feltöltöd az energia tartalékaidat. Eközben átlagosan körül-belül 15%-kal csökken a vérnyomás, a szív lassabban dobod (és a nappali időszaktól eltérően, egy ritmusban), ritkábban lélegzel, lelassítva az anyagcserét. Egyszóval, teljes nyugalom.
De az elalvás után már olyan 70-90 perc múlva a szívverés gyorsul, a szemgolyók elkezdenek gyorsan mozogni, álmokat látsz és részben felkelsz (erekció történik) — beindul a gyors alvás fázisa. Ezt az alvást még paradoxálisnak is nevezik, mivel az agyad gyakorlatilag ugyan olyan intenzívitással működik, mint az éberség közben, azonban te nem érzékeled a jeleket az érzékszervektől.
Ekkor az ember már inkább egy számítógépre hasonlít, amely öndiagnosztikát végez: feldolgozódik a napközben kapott információ, végbemegy a stressztől való pszichológiai védelem megszerveződése. Sőt — elemzés folyik és válaszkeresés a napközben meg nem oldott feladatokra.
Tehát, lehet, hogy nem muszáj legközelebb egy „kávés éjszakán” töprengeni a főnök által feltett kérdés megoldásán, hanem inkább aludni rá egyet? A kérdéssel, nem pedig a főnökkel… Például, „Mengyelejev alvása”, amely legendává vált, valójában nem volt véletlen: a tudós több, mint egy hónapon át minden este kártyákat rakott ki az asztalon a kémiai elemek leírásaival és elérte a magáét – álmában az agya összerakta ezeket egy logikus és befejezett táblázatba. Napjainkban ezt az esetet a neurofiziológusoknak oktatják, mint a kristályosodás mechanizmusának klasszikus példáját – amikor az agy, amely éjszaka meg van szabadulva a külső zajoktól és zavaroktól, annak a feladatnak a megoldására koncentrál, amelyet nem sikerül megoldani az aktív éberség közben.
Sajnos, a paradoxális alvás — mindössze 20-25%-a éjszakai pihenésünk idejének. Csak az újszülöttek foglalja el a teljes alvási idő felét (azonban érthető, hiszen sokkal több kérdésük van a világegyetemmel kapcsolatosan). Mellesleg, a kisbabák azért alszanak többet, mint a felnőttek, mert a válaszok keresése mellett egyszerűen pihenniük is kell.
№2 mítosz : A NAPPALI ÉS AZ ÉJSZAKAI FÉNY — UGYAN AZ
Az éjszakai alvás felcserélése a nappalival ugyan annyira fog tetszeni a szervezetednek, mint neked az ötlet, hogy kompenzáld a szex hiányát egy nővel egy nem nővel. A különbség kolosszális.
Például, egy hosszas alvás a nem jellemző nappali időben a glükóz és az inzulin emelkedéséhez vezet a vérben. Így, a rendszer gyakori változásai – út a normonális zavarokhoz, vagy akár a cukorbetegséghez is.
Emellett, a melatonin, az „alvási hormon” sötétben termelődik, nappal százszor alacsonyabb a tartalma a vérben. Elaludni el fogsz, de ennek az alvásnak a minősége nagyon alacsony szinten lesz. És, persze, aludva egyet nappal, csökkented az esélyeidet a teljes értékű éjszakai pihenésre: a bioritmus eltolódása zavar az elalvásban vagy problémákat idéz elő a további alvással az éjszakai felkelés után.
№3 mítosz : ÁLMATLAN ÉJSZAKA — NEM PROBLÉMA AZ EGÉSZSÉG SZÁMÁRA
A szervezete mást véleményt vall: neki ahhoz, hogy magához jöjjön, nem kevesebb, mint két napra lesz szüksége két teljes értékű éjszakai alvással. És nem csak a fizikai fáradtságban van a probléma.
Egy álmatlan éjszaka — egy erős stressz, és mint minden stressznél, hirtelen megemelkedik az adrenalin szinted, felugrik a vérnyomásod, nő a kiszáradás. Ha korábban is voltak problémáid az ereiddel, akkor mindennek rossz vége lehet.
Kora reggel egy ilyen éjszaka után izgalmat tapasztalsz (helló, adrenalin) és gyakorlatilag nem tudsz mit tenni – az agya nem pihente ki magát. Nappal az izgalom csökken, de megjelenik egy egyfajta elkülönülés a környező eseményektől. Az ok – a központi idegrendszer kimerültsége. Lassabban és rosszabbul dolgozol, és ennek eredményeként ismét órákat fogsz „lopni” az alvásodtól a napközben meg nem oldott kérdésekhez.
Egyszóval, egy éjszaka alvás nélkül — valóban nem tragédia, ha egészében véve egészséges vagy. Más dolog, ha ezek az éjszakák heti egyszer-kétszer fordulnak elő (helló, hetilapok alkalmazottjai!). Külsőleg, egyszerűen bólintasz egyet, de testedben nagyon izgalmas folyamatok fognak zajlani: nő a stressz hormon szintje, kimerülnek a neurotranszmitterek, nő a szénhidrátbevitel.
Íme annak az embernek a barátai, akik rendszeresen nem alussza ki magát: memória romlás, hangulatváltozások, ingerültség és immungyengeség. Emellett, csökken a tesztoszteron szekréció és a szomatotropin, a növekedési hormon szekréciója – minden értelemben kevésbé leszel férfi. A szomatotropin felel az izmok növekedéséért. Ha nincs belőle elegenő, a kalóriák le fognak rakódni a hason zsírraktár formájában, és nem fognak bicepszekké alakulni át, akár hogy is izzadj az edzőteremben.
№4 mítosz: ALVÁS KÖZBEN TANULNI LEHET
Kísérleteket az alvás közbeni tanulásra nem csak Jevgenyij Leonov hőse végzett a „Nagy változásokban”. Számos kísérletre került sor, az alvó embereknek még előadásokat is tartottak. És nem arról van szó, hogy hogyan is szundikáltál az órákon az egyetemen, elrejtőzve a diáktársaid háta mögött, hanem teljes értékű kísérletekről beszélünk, ahol minden hallgató aludt, amíg a lektor a horkolások és édesed sóhajtozások közben jóra, okosra, örök értékűre tanított.
Kiderült, hogy a tanítás csak az elalvás közben lehetséges – a szundikálás során. Ez az időköz normális körülmények között néhány tíz másodperctől több percig tart, ezt követően az alvás áttér a mély lassú fázisba. Tehát minden, amit érkezel megjegyezni – az előadás témája és a „Jó napot kívánok, kedves diákok” szavak. .
№5 mítosz: AMIKOR RÉSZEG VAGY — MÉLYEBBEN ALSZOL
Az erős italok és a mély, úgymond erős alvás — úgy tűnhetne, hogy egymásnak vannak teremtve. Időnként az alkohol megoldja az álmatlanság problémáját annyira radikálisan, hogy az ember nem érkezik eltenni a salátát az asztalról. De, mint ahogyan azt te is érted, összetettebb a dolog.
Lehet, hogy gyorsabban alszol el, azonban az alvás minősége jelentősen romlik. Mivel az alkohol elősegíti a garat izmainak erős ellazulását, apnoe epizódok megjelenése fordulhat elő – a lélegzet ideiglenes leállása, amely gyakran kísérődik horkolással.
Ezt követően események lánca következik: a lélegzés leállása az oxigén hiányhoz vezet, az oxigén hiány – stresszhez, a stressz – adrenalin kibocsátáshoz, ez pedig gyorsítja a szívverést. Mindennek a célja az, hogy felkelj és ismét lélegezz. Ha ez a lánc egész éjszaka ismétlőik, akkor semmilyen pihenésről szó sem lehet. Az alvás megszakított lesz és nem teljes értékű, ezért másnap összetörtnek fogod érezni magad, na és persze aludni akarsz majd.
№6 mítosz: A HORKOLÁS — NEM A HORKOLÓ, HANEM A MELLETTE ALVÓ PROBLÉMÁJA
Ha barátnőd panaszkodik a horkolásodra, akkor van néhány módszer a probléma megoldására: brutális – azt mondani, hogy fogja be a száját; kompromisszumos — azt mondani, hogy dugja be a fülét füldugóval; helyes — elmenni egy orvoshoz.
Kétfajta horkolás létezik: «elsődleges horkolás» — egyszerűen hangfenomén és «alvási apnoe szindróma» — a lélegzés leállása. Erre több esélyük van a fölös súllyal rendelkező férfiaknak. Emellett számukra az apnoe – még egy tényező, amely növeli a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szélütés kialakulásának kockázatát: nem aludva ki magukat az emberek egyenesen mennek a hormonális zavarok felé vezető úton.
Létezik még egy probléma: egy ilyen megszakított alvás után nem csak nehezebb felkelni egy férfinak egészében véve, hanem egyes részeinek is külön-külön. A tesztoszteron főként az éjszakai pihenés közben termelődik. Így, az apnoe szindróma közben a férfiaknál csökken a potencia. Egyszóval, ha barátnőd panaszkodik a horkolásodra, inkább menj el egy alvásszakértőhöz, amíg nem jelentek meg okai más dolgokra panaszkodni.
Az alvászavarok diagnosztizálásának létező módszerei közül a leghitelesebb – az éjszakai poliszomnográfia: míg alszol, rögzítődnek a légzési mutatóid, a vér oxigénnel való telítettségének szintje, az izomtónus és a szemek mozgása, elektroencephalogram készül. Sajnos, a teljes körű vizsgálathoz egész éjszaka az alvási laboratóriumban kellesz aludnod. Reggel pedig az alvászakértő értékeli majd a kapott mutatókat és fel fogja tudni állítani a diagnózist.
№7 mítosz: LEHET TARTALÉKBA IS ALUDNI
Milyen kellemes is lenne — aludni egyet előre, amikor úgy sincs mit csinálni. De ne is álmodj erről.
Az alvás azon igények közzé tartozik, amelyeket nem lehet „tartalékolni”. Nem lehet például tartalékolva inni, élvezni a szexet. Ebbe a listába tartozik a kommunikáció is, bár ezen vitatkozni tudnánk.
Még, ha egy ember 12 órányit aludt is naponta egy éven át, 2-3 talpon lévő nap után akkor is elkezd elaludni bármilyen helyzetben, akár állva is. A tudósok végeztek egy kísérletet: az ilyen állapotban lévő tesztalanyoknál, akik ebben a pillanatban beszélgettek vagy látszólagosan éberek voltak az elektroencefalogram időszakosan olyan agyi aktivitást mutatott, amely az alvásra jellemző. A 80-as években egy csoport amerikai szakértő, Alan Rechshaffennel az élen, a tudósok kedvenc dolgával foglalkoztak – patkányokat gyötörtek. Többek között, megfosztották a patkányokat az alvástól. Kiderült, hogy ilyen rendszerben a patkányok – ezek pedig igencsak szívós teremtmények – elpusztulnak az 5-ik napra. Emellett, a fokozott táplálkozás hátterében az állatok jelentős kimerülése volt megjegyezhető
№8 mítosz: ÁLTALÁBAN AZ EMBER EGÉSZ ÉJSZAKA ALSZIK, NEM KELVE FEL
Valójában nem. Egy éjszaka során több alkalommal is felkel az ember: kinyitja a szemét, szét néz, leellenőrzi, hogy minden rendben van-e, azután megfordul a másik oldalra és ismét elalszik. Ez normális dolog, mint ahogy az is, hogy reggel nem emlékszel erre. Azonban, ha az embernek alvászavara van, akkor a következő pillanatnyi elalvás lehet, hogy nem fog bekövetkezni.
№9 mítosz: EGYESEKNEK ELÉG 4-5 ÓRA ALVÁS IS
Az amerikai alvás-egészségügyi akadémián végeztek egy kutatást egészséges önkénteseken. 3 éjszaka folyamán az egyik férfi csoport éjszaka 5,5 órát aludt, a másik – 4-et. A végső kutatás során kiderült, hogy azoknak a laboratóriumi mutatói, akik 4 órát aludtak, olyan volt, mintha egyáltalán nem is hunyták volna le a szemüket. A másik csoportnál pedig, akik 5,5 órát aludtak, változások voltak megfigyelhetőek, amelyek a kevés alvásra jellemzőek.
Tanulság: még ha nagyon sok munkád is van, akkor is igyekezz éjszaka minimum 5-6 órát aluni és minden képen pihend ki magad normálisan a hétvégeken. És, ha valamilyen egyed azt állítja, hogy rendszeresen 4 órát alszik és emellett fantasztikusan érzi magát – biztos lehetsz benne, hogy hazudik.
№10 mítosz: AZ ALVAJÁRÓK OLYANOKAT CSINÁLNAK ALVÁS KÖZBEN, HOGY…!
Az elbeszélések arról, hogy az ember állítólag valami rendkívülit csinált álmában – gyermeket nemzett, elültetett egy fát vagy felmászott az álmában felépített háza tetejére – semmi köze a valósághoz.
Az életben az alvajárás nem fordul elő olyan gyakran, mint amilyen gyakran erről igazolásokat hoznak a katonaságba – az emberek 4-7% -ánál. Mellesleg a Holdhoz a jelen folyamatnak egyáltalán semmi köze.
Az alvajárás — az alvászavarok egy fajtája, amelyeket “paraszomniák” neveznek és amelyek általában a lassú alvás fázisában lépnek fel. Emellett az ember nem rohangál a környéken, hanem egysezrűen erősen forgolódik az ágyban, leülhet vagy felállhat, azután ismét lefeküdhet, de a maximum amit tehet, hogy végigsétál a folyosón.
Ez a zavar semmilyen speciális kezelésre nem szorul. A paraszomniákhoz tartozik, az alvajáráson kívül, az alva beszélés is, az éjszakai félelmek és rémálmok. Mindez előfordulhat stressz esetében vagy a túlzott fizikai megterhelés eredményeként, ezért nagyon fontos megtanulni a munkahelyen hagyni a „munkát”.
Még egy mítosz a kávé élénkítő tulajdonságairől. Az ital egyénileg hat a szervezetre, egyeseknél a kávéfogyasztás nem biztosít élénkséget. Ez teljesen normális dolog.