Bosszúállás: honnan tör elő az érzés, hogy megbüntessük a sértegetőt

A bosszúállási vágy — egy ősi ösztön, amely rokonságba hozza az embert a varjúkkal és farkasokkal, és gyakran számos problémát okoz a számunkra. Úgy gondolod, hogy minden sértegető szigorú büntetést érdemel? Hűtsd le magadat, és mielőtt még élnél azzal, hogy „fogat fogért” vizsgáld meg, hogy mi motivál tégedet valójában.

A bosszúállás az életemben

Ez a történet azzal kezdődött, hogy vásároltunk egy új házat – tágasabbat az előzőnél és olyat, amely közelebb van a munkahelyünkhöz. A ház okmányaiban az előző tulajdonosok azt tüntették fel, hogy az általuk ismert valamennyi hiba ki van javítva. De az ügynökük mégis azt javasolta, hogy keressük fel az ismerős építész-tanácsadóját, hogy teljesen biztosak legyünk benne, hogy minden rendben van. Én teljesen biztos voltam benne, hogy egy nagyon jó ügynökkel van alkalmunk dolgozni.

Az építész-tanácsadó egy nagydarab, olyan 35 év körüli férfi volt. Állította, hogy a szakképzett szemei elől egyetlen részlet sem lesz képes elrejtőzni a házban. Arra kértem, hogy szenteljen nagyobb figyelmet a tetőszerkezetre. Ne aggódjunk semmi miatt, mondta a tanácsadó. Kiadtam több, mint 400 $-t és két hét múlva megkaptam egy vastag dossziét az új ház minden egyes sarkának és repedésének leírásáról. A tető nem tökéletes, de jelentős javításokra csak 10 év múlva lesz szüksége, írta nekem az építész. Szintén megjegyzett néhány kozmetikai hibát, de egészében véve semmi komoly nem volt.

Ígyhát megvásároltuk ezt a házat. Egy héttel a beköltözés után pedig nagy eső esett, és a víz elkezdett csorogni a plafonról az ebédlőben. Estére, hol itt, hol ott, a friss festés mögött elkezdtek látszani a régi folyások. Dühömben felhívtam a felügyelőt és azt követeltem, hogy javítson ki mindent. Nem tudom, hogy összeesküvésben állt-e az eladókkal, de a tetőszerkezet „felügyelete” nem csak gondatlanság volt a részéről, hanem igazi csalás.

Ahelyett, hogy mindent tagadott volna, egyszerűen lekezdett nevetni. «Olvasd el a szerződést, — mondta ő. — nem tartozok neked semmivel». Én lecsaptam a telefont. Azok a megtakarításaink ,amelyek nem kerültek be a csaló zsebébe, most a tetőszerkezet javítására lesznek fordítva, hogy a házban lehessen élni. De én nem akartam őj tetőt. A régi jó kéményt akartam.

Miért akarunk bosszút állni?

A megtorlás iránti vágy — ugyan úgy normális az emberek számára, mint a bánat, a boldogság, a vélelem és az éhség. Ez az ösztön a természetes kiválasztás során alakult ki, mivel segített az emberiségnek megoldani számos feladatot. 

A daramtúrgia ugyan ilyen forgatókönyvekkel táplálkozik. A Hamlettől kezdve a Tarantinó Dzsangójáig — az igazságosak, akik a a bosszút keresik, legmaradandóbb archetípusok az irodalomban. A valós élet szembesít minket az iskolai rosszfiúkkal, azokkal, akik szeretik mások barátnőit, a csalókkal, a zsarnok főnökökkel, a becsmérlő kollégákkal, és számos más gazfickóval, akik készen állnak kést döfni a hátunkba és érvényesülni ennek az árán. És, amikor az áldozataikká válunk, ki mondana le közülünk a teljesen meghatározott készségek összességéről, amelyet Liam Neeson hőse demonstrál az „Elrabolva” című filmjében?

Loading...

A vér iránti szomjúság erősebb lehet a szex iránti vágynál

Abban, hogy milyen élénk fantáziákat szül benned és milyen erővel késztet tégedet arra, hogy elérd a könyörtelen boldog véget. Mintha a megtorlás megszerzésének szükségessége meg lenne rögződve a férfi pszichikában.

És a „mintha” itt fölösleges. Még 2004-ben a Zürichi Egyetem úttörő tanulmánya azt mutatta, hogy a bosszúvágyért az emberi agy külön területe felel, amelyet szinte a gyíkoktól kaptunk, – striatum (csíkos test). A striatum az élvezet központjának része és többek között a kokain fogyasztásakor aktivizálódik. Nem meglepő tehát, hogy a bosszúra várakozás annyira édes és csábító: így van felépítve az agyunk.

A bosszúaz ember természetes kívánsága

«Egy külső szemlélő számára a bosszúállás napjainkban értelmetlenül destruktívnak tűnhet, – mondja Maykl Makkalloh, a Miami Egyetem evolúciós problémákkal foglalkozó laboratóriumának igazgatója. – De a megtorlás iránti vágy – ugyan olyan normális az emberek számára, mint a bánat, a boldogság, a félelem és az éhség. Ez az ösztön a természetes kiválasztódás folyamatában fejlődött ki, mivel segített az emberiségnek számos feladatot megoldani».

Milyen feladatokat? Megmagyarázom a lexikonok száraz nyelvén: az egyenes visszatartás (a bosszú csökkenti annak a valószínűségét, hogy az, aki kárt okozott neked vagy a családtagjaidnak, ismét megteszi ezt) és munka a hírnévért (az, aki ismert a busszúállásáról, üzenetet küld az egész világnak: „Ne bántsatok engem”).   «És kiderítettük, hogy sok, csoportban élő állatnál, a csimpánzoktól és varjaktól kezdve a farkasokig és delfinekig, a bosszú szinte ugyan úgy működik», — teszi hozzá Makkalloh.

De a legrugalmasabb és legszükségesebb eszközök is túlélik a hasznosságukat. Ezért nálunk – a korábbiakhoz képest, viszonylag nem olyan régen — megjelent még egy terület az agyunkban (erre a kifejezésre nem lesz szükséged, de mégis csak: mediális prefrontális kéreg). Ennek a segítségével megtanultuk tudatosítani cselekményeink hosszú távú következményeit, valamint értékelni a költségeket és a hasznot. Tehát, amikor például veszekszik rád a főnököd, a fejedben elkezdődik az alaki kötélhúzás: a striatum arra buzdít, hogy behúzz neki egyet, a prefrontális kéreg pedig kételkedik, hogy megéri-e megtenni ezt.

Következtetések

Úgy vélik, hogy a rosszfiúkkal helyettünk a rendőröknek és a bíróságoknak kell megküzdeniük. Az emberek különbözőek,  és sok függ a körülményektől is, de a striatum – komoly harcos. A tudósok becslése szerint a gyilkosságok 10 – 20% -a a világban bosszúból van elkövetve.

Milyen gyakran kerít hatalmába a bosszúállási vágy?

Loading ... Loading ...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.